Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy a mostani Alaptörvény egyáltalán nem olyan rossz, de nem is olyan jó, mint amennyire azt a politikával átitatott hangok kommunikálni szeretnék.

Jelentős számban vannak benne nagyon jó gondolatok és nagyon jól megfogalmazott szövegrészek. A tervezetem készítése során az derült ki, hogy az Alaptörvény államra vonatkozó rendelkezései igényelnek jelentős módosításokat. Egyebekben viszont elegendő a meglévő rendelkezések csiszolása.

Egy-egy, államtól független témakörben azonban jelentős koncepcionális változtatást látok szükségesnek. Ilyen például a felelősség megteremtése az országgyűlési képviselők számára. A háttér bemutatása nélkül teszem közzé az alábbi szövegjavaslatokat:

X. § (1) Az országgyűlési képviselő magánvagyonával felel az állammal szemben az olyan jogszabály, jogszabályi rendelkezés által okozott kárért, amelyet az országgyűlés az országgyűlési képviselő támogató szavazatával fogadott el és amelyről az alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmánysértő.

(2) Az országgyűlési képviselő mentesül a kártérítési felelősség alól, amennyiben az alkotmánybíróság a jogszabálytervezetről, illetőleg a jogszabályi rendelkezés tervezetéről alkotmányossági véleményben megállapította, hogy az előreláthatólag megfelel az Alkotmány rendelkezéseinek

Y. § (1) Legalább egymillió választópolgár kezdeményezésére a köztársasági elnök országos népszavazást rendel el az országgyűlés feloszlatásáról. Az országgyűlés feloszlatásáról legkorábban az országgyűlési képviselőválasztás időpontjának hónapjával azonos, második hónap utolsó napját követően, az országgyűlés megbízatása alatt egy alkalommal lehet népszavazást tartani. Az országgyűlés feloszlatásáról szóló országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele részt vett, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele az országgyűlés feloszlatása mellett dönt. Az országgyűlés feloszlatásának napja az eredményes és érvényes országos népszavazás napja. Az országgyűlés feloszlatásától számított kilencven napon belül új országgyűlést kell választani.

Z. § (1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók, velük szemben hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható. Amennyiben az országgyűlési képviselő párt, illetőleg képviselőcsoport tagja, az országgyűlési képviselővel szemben a tevékenységének végzésére tekintettel pártja, illetőleg képviselőcsoportja, sem más személy semmilyen hátrányos jogkövetkezményt nem alkalmazhat.

(2) Amennyiben országgyűlési képviselő párt, illetőleg képviselőcsoport tagja, a tevékenységére tekintettel a pártból, illetőleg a képviselőcsoportból kizárható. A kizárás  az országgyűlés megbízatásának lejártával, feloszlásával, illetőleg feloszlatásával hatályosul.

Mégis, pár komment:

• ahogy a szövegből is kitűnik, véleményem szerint indokolt volna visszatérni az Alkotmány megnevezéshez;

• javaslom, hogy az olvasó ügyeljen a megfogalmazásból eredő koncepciókra. Így pl. a tervezetemben az alkotmánybíróságnak lehetősége lesz alkotmányossági véleményt mondania jogszabálytervezetekről. A vélemény a jogszabály elfogadását nem akadályozná. 

• a tervezetemben az összes tisztség és szerv kisbetűvel szerepel. Különösen sérelmezem, hogy a jelenlegi Alaptörvény a kormányt nagy kezdőbetűvel írja. 

Legutóbb egy éve jelentkeztem. Ennek több oka is volt. A magánéleti jellegű része nem kívánkozik ide. A közéleti oldal viszont igen. A részletek kifejtésére jelenleg nincs időm, azonban az elmúlt egy év - különösen az elmúlt két hét - igen megtermékenyítőleg hatott rám:

• Az elmúlt egy évben a jogalkotási és politikai ámokfutás elképesztő méreteket öltött. Már a mindennapi élet szintjén tapasztalható az a probléma, hogy a magyar államban egyetlen hatalmi pólus működik, amely nem tűr meg semmilyen korlátozást.

• Lásd. például az MNB alapítványok ügyét. Született egy szakmailag helytálló ítélet. Az országgyűlés azonban ezt fogadja el és törvényt hoz a jogsértésről. 

• Az egyetlen hatalmi pólus számára még a saját maga által megalkotott Alaptörvény sem jelent korlátot, lásd. Péterfalvy Attila súlyos kritikáját a fent említett törvényről. 

A tervezetem szövegezését megkezdtem, de még gyerekcipőben jár. Tele van elütésekkel, emellett a belső hivatkozásokat is megfelelően felül kell vizsgálnom. Előreláthatólag 3-4 hét múlva kerül olyan állapotba, amely már csak olyan hibákat tartalmaz, amely nem akadálya a publikációnak. 

Addig is közzéteszek pár szövegblokkot, amelyek koncepcionálisan eltérnek a jelenlegi Alaptörvénytől. 

A cím idézet, Juhász Pétertől származik. Az előző bejegyzésem mellett az idézet nagyon jól rávilágít annak az egyéb okára, hogy miért szükséges növelni azoknak a számát, akik választás útján nyerik el tisztségüket az államapparátuson belül. A független bíróság ugyanis csak megakadályozhatja ártatlanok bebörtönzését, de a bűnözőket nem ítélheti el, ha valamilyen "anomália" miatt mégsincs vád.

Képzeljünk el egy NNI-t, aminek a vezetőjét a nép választja. Az NNI következő választása októberben lenne, és a vezetőjének a veszprémi események utáni hangulatra kell alapítania az újraválasztási kampányát.

Egy ilyen struktúra mellett indulna nyomozás az V. kerületi ingatlanügyekben? Az esélyei mindenesetre megnőnének.

Mind a korábbi Alkotmány, mind a jelenlegi Alaptörvény koncepcionális alapelve volt az, hogy a hatalom a népé. A nép ezt a hatalmat alapesetben választott képviselői útján gyakorolja.

Bár a fenti rendelkezést követően az Alaptörvény rögzíti a hatalommegosztás elvét, belátható, hogy ez az elv nem érvényesülhet, amennyiben a néptől származó minden hatalom egyetlen szervben, az Országgyűlésben összpontosul és minden egyéb hatalmi ág ebből a hatalmi forrásból származtatja saját hatalmát. A hatalmat szétosztó Országgyűlés ugyanis bármikor hozhat olyan jogszabályt vagy döntést, amellyel kiiktatja a többi hatalmi ágat, vagy jelentősen korlátozza azok működését. A hatalom pedig nem hatalom, ha annak megléte és terjedelme valaki másnak a józan vagy kevésbé józan belátásán múlik.

További problémaként jelentkezik, hogy a hatalmukat megtartani kívánó tisztségviselők számára nem a nép érdekében történő eljárás jelenti majd a hatalom megtartásának az eszközét, hiszen nem a nép nevezte ki őket. Ezen tisztségviselők számára az elsődleges szempont az lesz, hogy az őket kinevező személy, személyek számára tetsző módon végezzék munkájukat, hiszen ebben az esetben számíthatnak újbóli kinevezésre.

A fenti problémákat az általam megírni kívánt szabályozásban az alábbi eszközökkel kívánom kezelni:

• a néptől származó hatalom ne az Országgyűlésen keresztül legyen szétosztva a különböző hatalmi ágak között;

• valamennyi hatalmi ág közvetlenül a néptől származtassa hatalmát annak érdekében, hogy a hatalmi ágak ne egymásnak, hanem a népnek akarjanak megfelelni, amennyiben meg kívánják tartani pozíciójukat;

• az állam működése szempontjából jelentős egyes tisztségeket is választás útján lehessen elnyerni. Jelenleg egyes ügyészi, rendőrségi és korrupcióellenes/felügyeleti szervek esetén látom ennek szükségességét, később kifejtem, miért;

• a néptől származó hatalommal bíró szervekre és tisztségekre vonatkozó főbb szabályokat közvetlenül az Alkotmány szabályozza;

• az Alkotmány fent említett szabályait az Országgyűlés ne tudja maga módosítani. Minden esetben szükség legyen érvényes és eredményes népszavazásra is annak érdekében, hogy az Országgyűlés ne tudjon olyan hatást gyakorolni a többi hatalmi ág működésére, amely döntően befolyásolja azok alaptermészetét;

• a néptől származó hatalommal bíró szervekre és tisztségekre vonatkozó részletszabályokat viszont az Országgyűlés egyszerű többséggel alakíthassa;

• mindemellett a néptől származó hatalommal bíró szervek és tisztségek betöltőit az Országgyűlés 4/5-ös többséggel visszahívhassa, amely azonban nem a pozíció megszűnését, hanem új választások tartását eredményezné az adott pozíció vonatkozásában;

• a passzív választójog megfelelő alakításával távol tartanám a politikusokat a szakértelmet igénylő pozícióktól. Jellemzően ilyen pozíciók volnának: az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a rendőrfőkapitány, valamint a korrupcióellenes hatóság vezetője.

A blog beállításaiban benne maradt a reklám, és nem akartam, hogy a profitszerzésnek akár csak a látszata is felmerülhessen. Várnom kellett tehát a folytatással addig, amíg a reklámok kikapcsolnak. Ez cirka 30 napig tartott.

A következő bejegyzésem egy egészen kiváló, alkotmánnyal kapcsolatos weboldalt kíván ajánlani a kedves olvasók részére, amely a Constitute Project.

A University of Texas projektjében (jelenleg) 194 alkotmányt dolgoztak fel rengeteg szempont szerint. Persze vannak hibák, különösen az angol fordítások minősége mutat nagyon nagy szórást. Mindazonáltal az adatbázis olyan méretű és olyan jól kezelhető, hogy gyakorlatilag megkerülhetetlen azok számára, akik alkotmányjoggal foglalkoznak.

A blogot azért hoztam létre, hogy ezen a felületen osszam meg gondolataimat a legújabb szakmai hobbimról, az alkotmányírásról. Ezt a hobbit a legutóbbi idők eseményei hívták életre, ugyanis úgy látom, hogy a jelenlegi állapotokat a régi Alkotmány - véleményem szerint súlyos - hibái tették lehetővé. 

Jogász kollégáimmal már igen sokat vitáztam erről a kérdésről, de a viták végén mindig oda lyukadtunk ki, hogy a kritika után cselekedni kéne. Úgyhogy cselekszem, írok egy Alkotmány-tervezetet, amely a legjobb tudásom és meggyőződésem szerint a legjobban szolgálhatná Magyarország, az itt élő és élhető országot kívánó emberek érdekeit. A kész anyagot végül felteszem valahova, hátha megtermékenyítőleg hat másokra.

A blogon kétféle témakörben fogok írni:

• egyfelől megosztom azokat a gondolataimat, amelyek alapjául szolgálnak az általam írt tervezet struktúrájának, egyes konkrét szövegrészeinek; 

• másfelől közzé fogok majd tenni nyers, félig kész szövegeket, valamint előbb vagy utóbb magát a formálódó tervezetet is.

Amiről nem fogok írni:

• nem fogok pártokat, politikusokat kritizálni, ellenben általánosságban vizsgálni fogom az egyes politikai tisztségek, valamint a pártok működését;

• alapesetben az aktuálpolitika sem fog ezen a blogon megjelenni. A napi politika csak olyan szinten lesz jelen, hogy amennyiben úgy gondolom, hogy egy hivatal nem megfelelően jár el egy kérdésben, úgy megvizsgálom, lehet-e és célszerű-e megváltoztatni a hivatalra vonatkozó szabályokat és azt alkotmányos szinten kell-e megtenni.

És végül miért gondolom, hogy alkalmas vagyok Alkotmány-tervezet írására:

• bár több mint 10 éve írok - igaz, nem társadalmi - szerződéseket, számomra is kérdés, hogy alkalmas vagyok-e a feladatra. Emiatt a folyamat nekem is önismereti leckeként fog szolgálni. Másfelől a szerződésírás elég jól megy ahhoz, hogy alkalmasnak tartsam magam arra, hogy legalábbis belevágjak. Remélem, a tervezet is elég jó lesz ahhoz, hogy ne a személyem, hanem a munkám eredménye legyen majdan a vita tárgya.