Alkotmányt írok

Alkotmányt írok

A hatalommegosztás hiányának kezelése

2015. február 20. - chabusch

Mind a korábbi Alkotmány, mind a jelenlegi Alaptörvény koncepcionális alapelve volt az, hogy a hatalom a népé. A nép ezt a hatalmat alapesetben választott képviselői útján gyakorolja.

Bár a fenti rendelkezést követően az Alaptörvény rögzíti a hatalommegosztás elvét, belátható, hogy ez az elv nem érvényesülhet, amennyiben a néptől származó minden hatalom egyetlen szervben, az Országgyűlésben összpontosul és minden egyéb hatalmi ág ebből a hatalmi forrásból származtatja saját hatalmát. A hatalmat szétosztó Országgyűlés ugyanis bármikor hozhat olyan jogszabályt vagy döntést, amellyel kiiktatja a többi hatalmi ágat, vagy jelentősen korlátozza azok működését. A hatalom pedig nem hatalom, ha annak megléte és terjedelme valaki másnak a józan vagy kevésbé józan belátásán múlik.

További problémaként jelentkezik, hogy a hatalmukat megtartani kívánó tisztségviselők számára nem a nép érdekében történő eljárás jelenti majd a hatalom megtartásának az eszközét, hiszen nem a nép nevezte ki őket. Ezen tisztségviselők számára az elsődleges szempont az lesz, hogy az őket kinevező személy, személyek számára tetsző módon végezzék munkájukat, hiszen ebben az esetben számíthatnak újbóli kinevezésre.

A fenti problémákat az általam megírni kívánt szabályozásban az alábbi eszközökkel kívánom kezelni:

  • a néptől származó hatalom ne az Országgyűlésen keresztül legyen szétosztva a különböző hatalmi ágak között;
  • valamennyi hatalmi ág közvetlenül a néptől származtassa hatalmát annak érdekében, hogy a hatalmi ágak ne egymásnak, hanem a népnek akarjanak megfelelni, amennyiben meg kívánják tartani pozíciójukat;
  • az állam működése szempontjából jelentős egyes tisztségeket is választás útján lehessen elnyerni. Jelenleg egyes ügyészi, rendőrségi és korrupcióellenes/felügyeleti szervek esetén látom ennek szükségességét, később kifejtem, miért;
  • a néptől származó hatalommal bíró szervekre és tisztségekre vonatkozó főbb szabályokat közvetlenül az Alkotmány szabályozza;
  • az Alkotmány fent említett szabályait az Országgyűlés ne tudja maga módosítani. Minden esetben szükség legyen érvényes és eredményes népszavazásra is annak érdekében, hogy az Országgyűlés ne tudjon olyan hatást gyakorolni a többi hatalmi ág működésére, amely döntően befolyásolja azok alaptermészetét;
  • a néptől származó hatalommal bíró szervekre és tisztségekre vonatkozó részletszabályokat viszont az Országgyűlés egyszerű többséggel alakíthassa;
  • mindemellett a néptől származó hatalommal bíró szervek és tisztségek betöltőit az Országgyűlés 4/5-ös többséggel visszahívhassa, amely azonban nem a pozíció megszűnését, hanem új választások tartását eredményezné az adott pozíció vonatkozásában;
  • a passzív választójog megfelelő alakításával távol tartanám a politikusokat a szakértelmet igénylő pozícióktól. Jellemzően ilyen pozíciók volnának: az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a rendőrfőkapitány, valamint a korrupcióellenes hatóság vezetője.

A bejegyzés trackback címe:

https://alkotmanyt-irok.blog.hu/api/trackback/id/tr207191145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása