Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy a mostani Alaptörvény egyáltalán nem olyan rossz, de nem is olyan jó, mint amennyire azt a politikával átitatott hangok kommunikálni szeretnék.

Jelentős számban vannak benne nagyon jó gondolatok és nagyon jól megfogalmazott szövegrészek. A tervezetem készítése során az derült ki, hogy az Alaptörvény államra vonatkozó rendelkezései igényelnek jelentős módosításokat. Egyebekben viszont elegendő a meglévő rendelkezések csiszolása.

Egy-egy, államtól független témakörben azonban jelentős koncepcionális változtatást látok szükségesnek. Ilyen például a felelősség megteremtése az országgyűlési képviselők számára. A háttér bemutatása nélkül teszem közzé az alábbi szövegjavaslatokat:

X. § (1) Az országgyűlési képviselő magánvagyonával felel az állammal szemben az olyan jogszabály, jogszabályi rendelkezés által okozott kárért, amelyet az országgyűlés az országgyűlési képviselő támogató szavazatával fogadott el és amelyről az alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmánysértő.

(2) Az országgyűlési képviselő mentesül a kártérítési felelősség alól, amennyiben az alkotmánybíróság a jogszabálytervezetről, illetőleg a jogszabályi rendelkezés tervezetéről alkotmányossági véleményben megállapította, hogy az előreláthatólag megfelel az Alkotmány rendelkezéseinek

Y. § (1) Legalább egymillió választópolgár kezdeményezésére a köztársasági elnök országos népszavazást rendel el az országgyűlés feloszlatásáról. Az országgyűlés feloszlatásáról legkorábban az országgyűlési képviselőválasztás időpontjának hónapjával azonos, második hónap utolsó napját követően, az országgyűlés megbízatása alatt egy alkalommal lehet népszavazást tartani. Az országgyűlés feloszlatásáról szóló országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele részt vett, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele az országgyűlés feloszlatása mellett dönt. Az országgyűlés feloszlatásának napja az eredményes és érvényes országos népszavazás napja. Az országgyűlés feloszlatásától számított kilencven napon belül új országgyűlést kell választani.

Z. § (1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók, velük szemben hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható. Amennyiben az országgyűlési képviselő párt, illetőleg képviselőcsoport tagja, az országgyűlési képviselővel szemben a tevékenységének végzésére tekintettel pártja, illetőleg képviselőcsoportja, sem más személy semmilyen hátrányos jogkövetkezményt nem alkalmazhat.

(2) Amennyiben országgyűlési képviselő párt, illetőleg képviselőcsoport tagja, a tevékenységére tekintettel a pártból, illetőleg a képviselőcsoportból kizárható. A kizárás  az országgyűlés megbízatásának lejártával, feloszlásával, illetőleg feloszlatásával hatályosul.

Mégis, pár komment:

• ahogy a szövegből is kitűnik, véleményem szerint indokolt volna visszatérni az Alkotmány megnevezéshez;

• javaslom, hogy az olvasó ügyeljen a megfogalmazásból eredő koncepciókra. Így pl. a tervezetemben az alkotmánybíróságnak lehetősége lesz alkotmányossági véleményt mondania jogszabálytervezetekről. A vélemény a jogszabály elfogadását nem akadályozná. 

• a tervezetemben az összes tisztség és szerv kisbetűvel szerepel. Különösen sérelmezem, hogy a jelenlegi Alaptörvény a kormányt nagy kezdőbetűvel írja.